Vicclap és mások

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot.
Miből is áll a vonat? Van egy mozdony, és van sok - vagy csak egy - kocsi.
Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég
csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hagyhatjuk.
Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás
szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit elhagyhatjuk.
De miből áll egy vagon? Van egy felső (utas, vagy rakodó) rész, és van
az alsó rész, azaz az alváz.
A felső rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendő az
alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból, és a kerekekből.
Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég
megnézni a kerekeket.
Kerékből is van azonban egy vagon alatt általában 4 pár, amelyek
mindegyike egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is
megnéznünk, a többivel nem foglalkozunk.
Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll magából a két kerékből, és van
a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhagyható.
Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, így az
egyiket elhagyhatjuk.
A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Az
kör alakú! A kör területét úgy számítjuk ki, hogy r^2*Pí (r a négyzeten
szorozva Pí-vel). A képletből a Pí=3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk
vele tovább.
Az r az a sugár, ami mivel állandó, így megintcsak nem zakatol.
Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik
oldaláról a másikra, na ATTÓL szól a vonat kereke!