Vicclap és mások

+ 20°C A görögök felveszik a pulóverüket (ha megtalálják azt)

+ 15°C A jamaicaiak bekapcsolják a fűtést (persze, ha van nekik).

+ 10°C Az amerikaiak reszketnek a hidegtől. Az oroszok a
kiskertekben uborkát ültetnek.

+ 5°C Leheletünk már látszik. Az olasz autók felmondják a szolgálatot.

0°C Amerikában megfagy a víz. Oroszországban a víz sűrűbb lesz.

- 5°C A francia autók felmondják a szolgálatot.

- 15°C A macska ragaszkodik hozzá, hogy veled aludjon az ágyban. A
norvégek előveszik a pulóverüket.

- 18°C Oslóban bekapcsolják a fűtést. Az oroszok a szezon végén
utoljára utaznak a dácsára.

- 20°C Az amerikai autók nem indulnak el.

- 25°C A német autókat nem lehet indítani. A jamaicaiak kihaltak.

- 30°C A hatóságok napirendre tűzik a hontalanok kérdését. A macska a
pizsamádban alszik.

- 35°C Túl hideg van ahhoz, hogy gondolkozz. A japán autókat nem lehet
elindítani.

- 40°C A svéd autók felmondják a szolgálatot.

- 42°C Európában már nem működik a közlekedés. Az oroszok az utcán
fagylaltoznak.

- 45°C Vannak még görögök?

- 50°C A szemöldökök megfagynak két pillantás között.
Alaszkában a fürdőszobák kisablakát fürdéskor bezárják.

- 60°C A fehér medvék délebbre vonulnak.

- 70°C A pokol is befagyott.

- 73°C A finnek menekítik a Mikulást Lappföldről. Az oroszok felveszik
a füles sapkájukat.

- 80°C Az oroszok nem veszik le a kesztyűjüket még a vodka pohárba
öntésekor sem.

- 114°C Az alkohol megfagy. Az oroszok igazán dühösek
 

Gergő jól állta a sarat az OVB tehetetlenségével (tétlenkedésével) szemben.

Vele elkezdődik egyfajta változás a közszolgálati tv - nem csak - választási műsoraiban.

Lassan el kéne fogadni, hogy vannak új "sztárműsorvezetők" is. Ne kell ahhoz botrányhősnek lennie. Elég, ha becsületes és tisztességes.

Két hete volt a 45. születésnapom.
Egyébként sem éreztem magam valami fényesen.
Lementem reggelizni. A feleségem azt sem
mondta: Jó reggelt, nem hogy Isten éltessen.
..
A gyerekek sem mondtak semmit, teljesen hidegen hagytam őket.
Úton az irodába már teljesen levert voltam.
Bementem az ajtón, és Mari, a titkárnőm felállt, és így szólt: Isten
éltesse sokáig, főnök!
Na, ettől egy kicsit mindjárt jobban lettem. Legalább egyvalaki nem
felejtett el!

Délig dolgoztam. Pontban 12-kor Mari bekopogott az ajtómon, és azt mondta:
- Főnök, ma van a születésnapja. Menjünk el ebédelni, csak mi ketten!
Nem a szokásos kis étterembe mentünk, hanem
egy hangulatos falusi lokálba, hogy egy kicsit magunk lehessünk.

Ittunk két Martinit és elégedettek voltunk a kiváló ételekkel. A
visszaúton Mari azt mondta:
- Tudja, olyan szép ez a mai nap, és ma születésnapja van. Ne menjünk
vissza az irodába!
Menjünk fel hozzám és igyuk meg ott a délutáni kávét!
Így felmentünk a lakására, és kávé helyett
megittunk még két Martinit, és kényelmesen elszívtunk egy-egy cigarettát.
Egy idő után Mari így szólt:
- Ha Önt nem zavarja, felveszek valami kényelmesebbet. Csak beszaladok
a hálóba, azonnal itt vagyok... Helyeseltem a
tervet. Naná...!!!
Néhány perc múlva valóban jött is. A kezében egy
születésnapi torta volt,
és őt követték...: a feleségem, a gyerekeim,
és a közelebbi munkatársaink, és
a Happy Birthday-t énekelték.

Én meg ott ültem a heverőn, és ..... a zoknimon kivül semmi nem volt rajtam.

 Gyakran megkérdezik az emberek a vallások képviselőit: Ha van
Isten, miért engedi meg azt a sok szenvedést és bajt, amely sújtja világunkat,
benne a
sok ártatlan embert és gyermeket? Az alábbi interjú találó választ
ad a kérdésre.
Az ismert amerikai lelkész, Billy Graham leányával, Anne
Grahammel
készítettek interjút az egyik rádióműsorban, amelyben Jane Clayson
riporternő megkérdezte őt az utóbbi idők borzalmas eseményeivel
kapcsolatban: Hogyan engedhette meg Isten, hogy ilyenek
történjenek?
Anne nagyon mély, éleslátásra utaló választ adott:
Úgy hiszem, Istent nagyon elszomorítja, ami velünk történik, ám
évek óta
azt mondjuk neki: menj ki az iskoláinkból, a kormányunkból, és
távozz az
életünkből. És Ő, amilyen gentleman, csendben hátrahúzódott.
Miképpen várhatjuk el Istentől, hogy áldását és védelmét adja, ha
egyben
arra szólítjuk fel, hogy hagyjon bennünket békén? O Hare (akit
meggyilkoltak, testét nemrég találták meg) panaszkodott, hogy nem
akar
imádságot az iskoláinkban, és mi azt mondtuk, rendben.
Azután valaki azt mondta, jobb, ha nem olvassuk a Bibliát
iskoláinkban:
a
Bibliát, amely azt mondja: ne ölj, ne lopj és szeresd
felebarátodat,
mint
önmagadat. És mi azt mondtuk, rendben.
Azután dr. Benjamin Spock azt mondta, ne fenekeljük el a
gyermekeinket,
ha rosszul viselkednek, mert a kis személyiségük megsérül, és
lerombolhatjuk
önbecsülésüket (Spock fia öngyilkos lett). És mi azt mondtuk, egy
szakember biztosan tudja, miről beszél, és azt mondtuk, rendben.
Aztán valaki azt mondta, hogy a tanárok és az osztályfőnök jobb,
ha nem fegyelmezik a gyermekeinket, amikor rendetlenül viselkednek. És az
iskola vezetői azt mondták, hogy a tanárok inkább meg se érintsék a
diákokat,
nehogy ezzel rossz reklámot csináljunk az iskolának, és
semmiképpen
sem akarjuk, hogy bepereljenek bennünket. És mi azt mondtuk, rendben.
Aztán valaki azt mondta, hagyjuk, hogy diáklányaink abortuszt
végezhessenek, ha akarnak, és nem kell, hogy ezt elmondják
szüleiknek.
És azt mondtuk, rendben.
Aztán egy bölcs vezető azt mondta, mivel a fiúk fiúk, és úgyis
meg fogják tenni, adjunk fiú diákjainknak annyi óvszert, amennyit akarnak, és
nem kell, hogy erről szüleiknek beszámoljanak. És azt mondtuk,
rendben.
Aztán valaki, az általunk jelentős posztra megválasztottak közül
azt mondta, hogy nem számít, hogy mit teszünk a magánéletben, ha
elvégezzük
a munkánkat. Újból egyetértve velük, azt mondtuk, nem számít, mit
tesz valaki
(beleértve az elnököt is) a magánéletben, amíg van munkánk és a
gazdaság jól működik.
Aztán valaki egyre tovább lépett ebben a csodálatban, és meztelen
gyermekek képeit publikálta, majd tett még egy lépést, és ezeket
elérhetővé
tette az interneten. És mi azt mondtuk: rendben, a szabad  szólás
ezt lehetővé teszi számukra.
És aztán a szórakoztatóipar azt mondta, csináljunk tv- műsorokat
és mozifilmeket, amelyek az erőszakot, az erkölcstelenséget és a
tiltott szexet reklámozzák. És készítsünk olyan zenefelvételeket, amelyek
bátorítanak a nemi erőszakra, a kábítószer-fogyasztásra, a
gyilkosságra,
az öngyilkosságra és a különböző sátáni témákat dolgozzák fel. És mi
azt mondtuk, ez csak szórakozás, nincs is rossz hatása, és különben
sem veszi senki komolyan, úgyhogy, csak hadd menjenek.
Most pedig feltesszük magunknak a kérdést: miért nincs a
gyermekeinknek
lelkiismerete, miért nem tudnak különbséget tenni jó és rossz
között, és miért nem okoz nekik problémát, hogy megöljék az idegeneket,
osztálytársaikat, saját magukat? Talán, ha elég hosszan és
keményen
gondolkodunk rajta, ki tudjuk találni. Azt hiszem, elég sok köze
van mindennek ahhoz a mondáshoz, hogy amit vet az ember, azt aratja.
"Kedves Isten, miért nem mentetted meg azt a kislányt, akit
megöltek
az osztályban? Tisztelettel, egy Érintett Tanuló"
És a válasz?
"Kedves Érintett Tanuló! Ki vagyok tiltva az iskolából.
Tisztelettel:  Isten."
Furcsa, milyen egyszerű az embereknek kivetni, kidobni Istent,
zagyvaságnak, értelmetlenségnek tartani üzenetét, aztán
csodálkoznak,
miért megy a világ a Pokolba.  Furcsa, mennyire elhisszük, amit az újságok írnak, de
megkérdőjelezzük,
amit a Biblia mond. Furcsa, hogyan mondhatja valaki "Hiszek egy
Istenben",
miközben a Sátánt követi, aki egyébként szintén hisz az Istenben!
Furcsa, hogy milyen gyorsan készek vagyunk az ítélkezésre, és
mennyire nem a megítéltetésre. Furcsa, milyen gyorsan továbbküldjük a viccek
ezreit és azok bozóttűzként terjednek a köztudatban, de ha az Úrról szóló
üzenetekkel tesszük ezt, az emberek kétszer is meggondolják, mielőtt
továbbítanák. Furcsa, hogy az erkölcstelen, obszcén, durva és vulgáris dolgok
szabadon áramlanak a világhálózaton, miközben az Istenről való nyilvános
beszédet elnyomják az iskolákban és a munkahelyeken. Furcsa, hogyan lehet
valaki Krisztusért lángoló vasárnap és láthatatlan keresztény a
hétköznapokban.
Furcsa, hogy jobban érdekel, mit mondanak rólam az emberek, mint
az, hogy mit mond Isten felőlem! Gondolkozol?
Add tovább az üzenetet, ha úgy gondolod, hogy megéri! Ha nem,
akkor csak szabadulj meg tőle. Senki sem fogja megtudni, hogy ezt tetted.
Azonban, ha kidobod ezt az elmélkedést, akkor ne panaszkodj
arról, hogy milyen rossz bőrben van ez a világ!

Egy munkanélküli jelentkezik a Nagy Szoftvergyártó Céghez takarítói állásra. A HR-es behívja, elbeszélget vele, és teszteli: söpörje fel a padlót, és utána azt mondja:
- Ok, felveszlek, add meg az e-mail címedet, és elküldöm neked a megfelelő formanyomtatványokat, és a munkakezdés dátumát. A munkanélküli reménytelenül elmondja neki, hogy nincs számítógépe, és e-mail címe sem.
A HR-es azt válaszolja, hogy akkor sajnálja, de mivel nincs e-mail címe, virtuálisan nem is létezik, és ha nem létezik, nem tudja felvenni. A munkanélküli kijön, nem tudja, mihez kezdjen összesen, 10 dollárral a zsebében. Elhatározza, hogy bemegy egy boltba, és vesz a maradék pénzén egy láda paradicsomot, 10 kilósat, és háztól házra jár, kínálja a paradicsomot, és két órán belül megduplázza a tőkéjét. Ismét vesz paradicsomot, ismét házaknál adja el, és így a végén 60 dollárja van.
Ekkor realizálja, hogy pénzt ezen a módon is kereshet, és ettől kezdve minden nap kora reggeltől késő estig így keres pénzt, megtriplázva, négyszerezve minden nap a pénzét. Pár héttel később vesz egy szekeret, majd egy kamiont, majd egy kis flotta házhoz szállító kamiont. 5 év elteltével a hajdani munkanélküli az USA legnagyobb élelmiszer kereskedelmi láncának tulajdonosa.
Gondol ezért a családja jövőjére, és elhatározza, hogy életbiztosítást köt. Felhív egy biztosítási ügynököt, választ egyfajta biztosítást, és amikor a beszélgetés befejeződik, az ügynök megkérdezi, milyen e-mail címre küldheti az ajánlatát. A férfi azt válaszolja, nincs e-mail címe. Furcsa, válaszolja a biztosítási ügynök, nincs e-mail címe, és mégis mennyi mindent elért, vajon mire vitte volna, mit csinálna ma, ha lett volna e-mail címe? A férfi gondolkodik, majd azt válaszolja: takarító lennék a Nagy Szoftvergyártó Cégnél.

1. tanulság: az Internet nem oldja meg az életed.
2. tanulság: ha nincs e-mail címed, de sokat dolgozol, lehet belőled milliomos.
3. tanulság: ha megkapod ezt az e-mailt, valószínűleg közelebb vagy a takarítóhoz, mint a milliárdoshoz...

HunHír.Hu
Lúdas Matyi és Mátyás király egy osztrák bankot, Rózsa Sándor magyar "betyárkirály" a a világ egyik legnagyobb távközlési szolgáltatóját reklámozza. A legismertebb magyar betyárt, akit a szájhagyomány és a róla szóló versek, dalok, filmek, mint a "betyárbecsület" megtestesítőjét, ugyanakkor ellentmondást, félelmet nem ismerő hazafit őrizték meg, a reklámokban idiótaként ábrázolják.

A honlapjukon "bajuszfodrászat" is üzemel ("Lődd be Rózsa Sándor bajuszát"). Angol humor?

Lúdas Matyi az igazság nevében büntette szegényként háromszor a gazdag Döbrögit. Mátyás király neve egybeforrt az igazsággal, Rózsa Sándor pedig ha most élne....

Ami közös az említett magyarokban, legyen szó egy elbeszélő költemény libapásztorfiújáról, dicsőséges királyunkról, vagy az alföldi ,,betyárkirályról", hogy kitűnő példaként szolgálnak!

Ismert a történet, hogy Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal, mire Talleyrand válasza a következő volt: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! A módszerek lényegesen azóta sem változtak, igaz az ártatlan tréfa jelmezébe öltöztetve, de ugyanazt csinálják ma is a magyarellenes erők.

Megjegyzem, hogy a gyermekek TUDNAK különbséget tenni nagyjaink, és mai sztárjaink (a celebek, villalakók, melegségüket "bátran" felvállaló közéleti személyiségek stb.)között. Persze ha előbbieket idiótáknak, szánalmasoknak mutatják be, akkor az egyébként éles kontúrok elmosódnak...

Kürti Zoltán

Áldott legyen a szív, mely hordozott,

és áldott legyen a kéz mely felnevelt.

Legyen áldott eddigi utad,

és legyen áldott, egész életed.  

Legyen áldott benned a fény,

hogy másnak is fénye lehess!

Legyen áldott a Nap sugara,

és melegítse fel szívedet!

Hogy lehess meleget osztó forrás,

a szeretetre szomjazónak.

És legyen áldott támasz karod,

a segítségedre szorulónak!

Legyen áldott gyógyír, minden

szavad,

minden hozzád fordulónak!

Legyen áldást hozó kezed,

azoknak akik érte nyúlnak! 

Áldott legyen a mosolyod,

légy vigasz a szenvedőknek!

Légy Te áldott találkozás,

Minden Téged keresőnek!

Legyen áldott immár,

minden hibád, bűnöd, vétked!

Hiszen aki megbocsájtja,

Végtelenül szeret Téged! 

Őrizzen hát ez az áldás,

fájdalomban, szenvedésben!

Örömödben, bánatodban,

bűnök közti kísértésben!  

Őrizze meg tisztaságod,

őrizze meg kedvességed!

Őrizzen meg Önmagadnak,

és a Téged szeretőknek!

Konfucius, Buddha, Mohamed és
Jézus Krisztus


Egy kínai ember egyszer elmesélte élete tapasztalatait a maga képes nyelvén:
Mély verembe estem, minden erõmmel igyekeztem kijutni, de nem sikerült.
Arra jött Konfucius és így szólt:
- Fiam, ha hallgattál volna a tanításomra most nem lennél ebben a veremben.
- Ezt tudom! - kiáltottam, de ez most nem segít rajtam. Segíts! Akkor követem tanításodat.
Konfucius azonban mit sem törõdve velem folytatta útját és otthagyott reménytelenül.
Majd másvalaki jött, és letekintett a verem mélyére.
Buddha volt. Keresztbefonta karját és azt mondta:
- Fiam, ha te is keresztbefonod karodat, behunyod szemedet és a teljes nyugalom és alázatosság állapotába kerülsz, akkor eléred a nirvánát, az örök megsemmisülést, ahogy én is elértem. Légy közönyös minden külsõ körülménnyel szemben, és megtalálod nyugalmadat.
Sietõs léptekkel közeledett Mohamed, lehajolt a verem szélén és lenézett.
- Ember! Ne csinálj olyan nagy lármát! Annyi bizonyos nyomorult helyzetben vagy. Félsz? Nos, nem kell félned. Allah akarata volt, hogy ide beleessél. Ezt jól gondold meg. Ki tehet valamit Allah akarata ellen? Mondd el a hitvallást: Allah nagy és Mohamed az õ prófétája. Mormold ezt a vallástételt amíg örökre be nem zárul a szád. Aztán halj meg. Kétszeresen fogod élvezni a paradicsom gyönyörûségeit. És Mohamed is elment, de engem nyomorult embert nem szabadított meg.
Aztán ismét hangot hallottam.
- Fiam!
Feltekintettem és megláttam Jézus arcát. Az ember fiáét, telve részvéttel és együttérzéssel. Egyetlen szemrehányó szó sem hagyta el az ajkát. Azonnal lejött hozzám a verembe. Tulajdon életét adta, hogy megmentsen. Karjával átölelt, kiemelt a verembõl és szilárd talajra állította lábamat. Levette beszennyezõdött ruhámat, és tulajdon ruhájába öltöztetetett. Azután ennem adott, végül így szólt:
- Kövess engem, és mostantól fogva vezetlek. Megõrzöm lábadat az eleséstõl.
Ezért lettem én -így mondta a kínai- Jézus követõje

Tisztelt MÁV dolgozó!
Társaságunk megvizsgálta az ön által benyújtott igényeket, és ezútonszeretnénk tájékoztatni arról, hogy követeléseit jogosnak találtuk.
Ezek alapján ön a következő juttatásban és béremelésben részesül:
- Egyszeri 250.000 Ft rendkívüli juttatás a MÁV Cargo Zrt eladásával kapcsolatosan
- 15% béremelés 2008. január 1-éig visszamenőleg

Egyúttal szeretnénk arról is tájékoztatni, hogy társaságunknál az
Állami Számvevőszék mai árfolyamon számolva 1993 és 2006 között 2000 milliárd forint tőkeveszteséget állapított meg. Mivel ön társaságunk régi és megbecsült dolgozója, így ebben az időszakban már nálunk dolgozott.
Ezért szeretnénk, ha ebből a veszteségből is olyan mértékben részesülhetne, mint a MÁV Cargo Zrt. eladásából. Az Ön által
felállított arányossági mutatók figyelembe vételével szeretnénk
tájékoztatni, hogy Önnek ebből adódóan a következő fizetési
kötelezettsége keletkezett:
- Egyszeri 5.000.000 Ft befizetési kötelezettség a MÁV csoport
felhalmozott tőkevesztesége után

Új egyenlege ennek megfelelően 4.750.000 Ft tartozást mutat, amit kérünk a mellékelt készpénzátutalási megbízás segítségével 2008. 12.31-éig kiegyenlíteni. Társaságunk a várható igényeknek megfelelően részletfizetési konstrukciót dolgozott ki Ön számára, melynek során a fizetésébol havi 50.000 Ft-ot levonva, a tartozás kamatmentesen törleszthető a következo 100 hónapban. Kérjük, hogy amennyiben ezzel élni kíván, azt postafordultával jelezze.
További jó munkát kívánunk!

A MÁV csoport tagjai nevében:
Kis Piroska
Pénzügyi Csoportvezető

"Fia az órán szöllőt (így!!!) evett."
"Kedves tanárnő, október van, mit egyen a gyerek, banánt?"

"Kedves szülő, tájékoztatom, hogy Péter az étkezdében többször is kézzel evett evőeszköz helyett."
"Köszönöm a tájékoztatást, már tanul lábbal is."

"A fia túl sokat foglalkozik a lányokkal."
"Tanárnő, kövezzen meg, de én ennek inkább örülök!"

"Jancsika rendszeresen nem issza meg az iskolatejet."
"Kivégzéséről gondoskodom."

"Fia az órán állandóan beszél!"
"Szerintem az anyjától tanulta. Mindkettőnek ellátom a baját!"

"Értesítem a T. szülőket, hogy fiúk történelemkönyve lapokból áll."
"Ellenőriztük, valóban."

"T. Szülő! Leánya irodalomórán vihogott. Tanárnő"
"Megdorgáltam. Akkor is vihogott."

"T. szülő, fia órán neveletlenül beszélt. Figyelmeztetem.."
Szülői válasz: "Engem?"

"Megkérném önöket, hogy ismertessék meg gyerekükkel a kulturált vécéhasználat alapjait!"
Szülői válasz: "Laci szerint ezt ön neki kevésbe cizelláltan mondta: "Ne szarj az ülőkére, te hülye!"
Ez kulturált viselkedés???"
 

Gyakran megkérdezik az emberek a vallások képviselőit: Ha van Isten, miért engedi meg azt a sok szenvedést és bajt, amely sújtja világunkat, benne a sok ártatlan embert és gyermeket? Az alábbi interjú találó választ ad a kérdésre. 

Érdemes elolvasni, aztán kérdezd meg magad, hogyan tovább ?

Az ismert amerikai lelkész, Billy Graham leányával, Anne Grahammel készítettek interjút az egyik rádióműsorban, amelyben Jane Clayson riporternő megkérdezte őt az utóbbi idők borzalmas eseményeivel kapcsolatban:

- Hogyan engedhette meg Isten, hogy ilyenek történjenek?

Anne nagyon mély, éleslátásra utaló választ adott:

- Úgy hiszem, Istent nagyon elszomorítja, ami velünk történik, ám évek óta azt mondjuk neki: menj ki az iskoláinkból, a kormányunkból, és távozz az életünkből. És ő, amilyen gentleman, csendben hátrahúzódott .

Miképpen várhatjuk el Istentől, hogy áldását és védelmét adja, ha egyben arra szólítjuk fel, hogy hagyjon bennünket békén?
O Hare (akit meggyilkoltak, testét nemrég találták meg) panaszkodott, hogy nem akar imádságot az iskoláinkban, és mi azt mondtuk, rendben.

Azután valaki azt mondta, jobb, ha nem olvassuk a Bibliát iskoláinkban: a Bibliát, amely azt mondja: ne ölj, ne lopj és szeresd felebarátodat,  mint önmagadat. És mi azt mondtuk, rendben.

Azután dr. Benjamin Spock azt mondta, ne fenekeljük el a gyermekeinket, ha rosszul viselkednek, mert a kis személyiségük megsérül, és lerombolhatjuk önbecsülésüket (Spock fia öngyilkos lett).
És mi azt mondtuk, egy szakember biztosan tudja, miről beszél, és azt mondtuk, rendben.

Aztán valaki azt mondta, hogy a tanárok és az osztályfőnök jobb, ha nem fegyelmezik a gyermekeinket, amikor rendetlenül viselkednek. És az iskola vezetői azt mondták, hogy a tanárok inkább meg se érintsék a diákokat, nehogy ezzel rossz reklámot csináljunk az iskolának, és semmiképpen sem akarjuk, hogy bepereljenek bennünket. És mi azt mondtuk, rendben.

Aztán valaki, az általunk jelentős posztra megválasztottak közül azt mondta, hogy nem számít, hogy mit teszünk a magánéletben, ha elvégezzük a munkánkat. Újból egyetértve velük, azt mondtuk, nem számít, mit tesz valaki (beleértve az elnököt is) a magánéletben, amíg van munkánk és a gazdaság jól működik.

Aztán valaki egyre tovább lépett ebben a csodálatban, és meztelen gyermekek képeit publikálta, majd tett még egy lépést, és ezeket elérhetővé tette az Interneten. És mi azt mondtuk: rendben, a szabad szólás joga ezt lehetővé teszi számukra.

És aztán a szórakoztatóipar azt mondta, csináljunk tv- műsorokat és mozifilmeket, amelyek az erőszakot, az erkölcstelenséget és a tiltott szexet reklámozzák. És készítsünk olyan zenefelvételeket, amelyek bátorítanak a nemi erőszakra, a kábítószer-fogyasztásra, a gyilkosságra, az öngyilkosságra és a különböző sátáni témákat dolgozzák fel. És mi azt mondtuk, ez csak szórakozás, nincs is rossz hatása, és különben sem veszi senki komolyan, úgyhogy, csak hadd menjenek.

Most pedig feltesszük magunknak a kérdést: miért nincs a gyermekeinknek lelkiismerete, miért nem tudnak különbséget tenni jó és rossz között, és miért nem okoz nekik problémát, hogy megöljék az idegeneket, osztálytársaikat, saját magukat?

Talán, ha elég hosszan és keményen gondolkodunk rajta, ki tudjuk találni. Azt hiszem, elég sok köze van mindennek ahhoz a mondáshoz, hogy amit vet az ember, azt aratja. 

"Kedves Isten, miért nem mentetted meg azt a kislányt, akit megöltek az osztályban? Tisztelettel, egy Érintett Tanuló"

És a  válasz?

"Kedves Érintett Tanuló! Ki vagyok tiltva az iskolából. Tisztelettel: Isten."

Furcsa, milyen egyszerű az embereknek kivetni, kidobni Istent, zagyvaságnak, értelmetlenségnek tartani üzenetét, aztán csodálkoznak, miért megy a világ a Pokolba.
Furcsa, mennyire elhisszük, amit az újságok írnak, de megkérdőjelezzük, amit
a Biblia mond. Furcsa, hogyan mondhatja valaki "Hiszek egy Istenben", miközben a Sátánt követi, aki egyébként szintén hisz az Istenben!
Furcsa, hogy milyen gyorsan készek vagyunk az ítélkezésre, és mennyire nem a megítéltetésre.
Furcsa, milyen gyorsan továbbküldjük a viccek ezreit és azok bozóttűzként terjednek a köztudatban, de ha az Úrról szóló üzenetekkel tesszük ezt, az emberek kétszer is meggondolják, mielőtt továbbítanák.
Furcsa, hogy az erkölcstelen, obszcén, durva és vulgáris dolgok szabadon áramlanak a világhálózaton, miközben az Istenről való nyilvános beszédet elnyomják az iskolákban és a munkahelyeken. Furcsa, hogyan lehet valaki Krisztusért lángoló vasárnap és láthatatlan keresztény a hétköznapokban.
Furcsa, hogy jobban érdekel, mit mondanak rólam az emberek, mint az, hogy mit mond Isten felőlem!

Gondolkozol? 
 
Add tovább az üzenetet, ha úgy gondolod, hogy megéri!

Ha nem, akkor csak szabadulj meg tőle. Senki sem fogja megtudni, hogy ezt tetted.

Azonban, ha kidobod ezt az elmélkedést, akkor ne panaszkodj arról, hogy milyen rossz bőrben van ez a világ! 

"A boldogság és a szomorúság a saját tetteid gyümölcse"